Iszlai Zoltán: Nem szégyen
*
Iszlai Zoltán:
Nem szégyen
Ha nem volnék,
úgy szeretnék
nem lenni,
ahogy a vén
fákon nem
terem semmi.
Mégse
szégyenkeznek azért,
hogy voltak.
Megtörténtünk
s része lettünk
múltunknak.
(Hát még ha azt megérteném,
ki éltetett, az miért nem él.
S miért, hogy engem nem talál
a bennem sziszegő halál?)
|