Pethes Mria: Csendben hzom meg magam
*
Pethes Mria:
Csendben hzom meg magam sajt letemben...
Mr nem tudom hol rontottuk el
Hiba forgatom vissza az idt
Nem ltok se vlgyet se hegytett
Hatrtalan sksg marad
s a horizonton sszeakad
Az lomszrke novemberi ggel
A szl fenyegetve emeli fel ujjt
Itt-ott jegenyk szurkljk
Az univerzumot pedig lehoztam volna
Brmelyik csillagot amelyikre kezed mutatott
Neked nem kellett leintettl mondtad "ez kptelensg"
Racionlis elmd rabja te s most csak nzel
Hova szguldozom fl-le
Mindhiba mondom a fld a lthatron
sszer s elrhet az g
Szrnyad trtt ha rm kapaszkodsz
n sem replhetek
Belenehezltl a sorsomba beleivdtl a zsigereimbe
Nlkled nem mkdm vagy ez a bnm
Hogy ezt hiszem
Szlnom kellene bzz bennem
Tetszeni fog gyere
Arcom vak tkr neked elhalvnyul benne kped
Olykor velem is elhiteted
Hogy a repls tudsa nem az ember
s lelkemnl fogva rntasz lefel
Azt kred hagyjam a madrra
S maradjon enym az egyszeregy
Szinuszokban szmolod az letet
Te nem is a zuhanstl fltesz
Hanem hogy nlkled jutok magasra
Tudom mr soha nem lesz vge
Olyan mint a vgtelentett lemez
Akr egy rgi felhevlt hzibulin a 'Zstem' zenjre
Mikor rojtosra cskoltad a szmat
De mr nem rzem sebeim se fjnak
Az gyam fejnl torld lmok
Kzl egy se mer rm rontani
Csendben hzom meg magam sajt letemben is
Rajtam szve mindnek megesik
Tudjk knny kabtot a sors rm nem tertett
Ha boldognak hittem magam zavaros vz al mertett
Ezrt brsonyos karjval tlel az este
jknt feszl testem lassan ellazul
s lomba ringat a feldereng mlt
|