Faludy Gyrgy: Kt szonett
*
Faludy Gyrgy: Kt szonett
Hatvant v korklnbsg. Remegtem
a rmlettl. S mgis tadom
magamat nked. Megrltem, mondjk.
Jeges ldbr futott le htamon.
Egyszerre mgis otthon vagyok nlad
s flttnk a szerencse rkdik.
Beszlgetsnk folyja kirad
s megtanultuk, hogy idnk rvid.
m most gy lnk durva s szves
lnyek kztt, nem lnk senkihez
s nem mondunk magunkrl sokat. Minek?
De lvezed s n is lvezem
a lehetetlent. Maradj nvelem.
A mindensgben nincsen rtelem.

jfl is rg elmlt. Lefekszem vllad
mell, sztterlt, srgarz hajad
dobogjra s nmn csodllak
mint alszol el tz msodperc alatt.
Nkem tbb kell. Felbredek vagy htszer
s ltom; sszegubancolod magad.
Karodat fejed mell dobtad. Nzlek:
csak bodzabl fehr hnod marad.
Reggel hossz tested elkelen
kinylik. Arcled nem messze tlem
rtatlan s gyermeteg. Oly izgatott
leszek, vnsg, hogy itt vagyok veled
s mint a lg, mindkettnket befed
fiatal, gyztes, barbr illatod.

|