Klmn Mria: Flfel fordtott tenyrrel...
*
Klmn Mria:
Flfel fordtott tenyrrel...
Knldom, kedves.
Nem romantikusan s bolondul,
Nem kalandvgyn, mint egykor,
Nem hisgban sebzett dhvel
Nem a gg alzatba lczott
Undorral s knnyeivel...
Csak egyszeren, mondhatni
Knnyedn knldom ma mr,
Mosolyogva, tprengve olykor,
Lefojtva lobog lnggal,
Melynek irnyt is n, csak n
Tartom kezemben idm vgezetig.
Hittem, hogy a mrce
Nem tlem szrmazik.
Hibs nem lehetek abban, ahogy ltok!
Csak ksn, igen ksn
Azt tanultam:
Nem n szllok al a hibkhoz,
Hanem azok rppennek belm,
s gy ersdnek, mint megfogant gyermek
Vdekezshez nem szokott szvemnek
Nyugtalanul dobog helyn.
Mint magzat s anyja kt szvhangja
Rmbe sszedobban
gy vert az n egy szvem
Kt helyen
S belekoptam.
Jtt a krds,
S el nem hagyott azta:
Hol egy llek?
Flfel fordtott tenyrrel
Keresek, knyrgk, krek...

|